Kedves Olvasónk és Előfizetőnk,

tájékoztatjuk, hogy a szerkesztőség átalakulása miatt a harmadik és negyedik lapszám megjelenése a szokásosnál később, karácsony előtt várható.
Megértésüket és türelmüket köszönjük.

Üdvözlettel:

a Pannonhalmi Szemle szerkesztősége

 

 

Legfrissebb számunk témája: 

 

arc/más

 

  

 

„Ahogy a technológiai fejlemények következményei sem pusztán számszerűek, úgy a közelkép megjelenése, a képfelbontás növekménye, valamint hozzáférhetősége folytán a képi intenzitás erősödése is hatással van arra, ahogy egy arcot érzékelünk. Nemcsak mint arcképet, hanem a kép eredőjét, a személyt a maga közvetlenségében.”

 

Tillmann J. A.: Körvonalaink kirajzolódása

 

 

 

„A paradicsomi történet az ember és az Isten kezdeti, romlatlan állapotát tükrözi, s Isten arcának közvetlen látásával dolgozik, de annak milyenségét mégsem írja le, pedig a mai embert nyilván nagyon érdekelné.”

Kocsi György: Láthatja-e az ember Isten arcát?
(Isten arcvonásai a Bibliában)

 

 

 

„A külső mintha semmilyen viszonyban nem állna a belsővel; mintha nem is egy és ugyanazon épületnek volna a színe és fonákja. Ám ha belép az ember, úgy képzelem, a világ valamennyi lehetséges színe egyszerre szikrázik fel, s ezt mi, a felületekhez, áttetsző csomagoláshoz szokott kor ivadékai, csak nehezen értjük. Mi ez a kettősség, és ami szép, miért kell rejtegetni?”

 

Nanicsák Gergely András: A lélek távolléte
(Személy és szentség a San Vitale mozaikjain)

 

 

 

„Mert mit is nézünk egy arcban, amikor rajzolunk? A formát. De mi is ez a forma? Olyasvalami, ami ott van az arcon? Nem, amit formának nevezünk, azt az arc nézése során alakítjuk ki. Miközben nézünk, meg kell tanulnunk gondolkodni a formán. Az eszünkben a nézett felületet kell járatnunk. Valahogy úgy, mintha egy történetet mesélnénk önmagunknak.”

 

Csordás Zoltán: Az arc és kép kapcsolata
(A szimbolikus és a konkrét)

 

 

 

 

„A festményt nem a megjelenített személyek vonásai teszik emberivé, hanem az ecsetnyomok és a festék kalandja, a vászont nem kijelentésként, hanem véget nem érő kérdésként megformáló festő kezének és gondolkodásának nyomai - a megjelenítés maga.”

 

Schmal Róza: Az elérhetetlen arc (Vermeer, Manet, Borremans)

 

 

Az aktuális szám tartalomjegyzékét itt olvashatja.